Bejegyzés

A Bartók Udvar esete Fibonacci-val

Ha november 23, akkor Fibonacci Nap. Ha Fibonacci, akkor Bartók Udvar II. Egyértelmű, nem? Na jó, segítünk:

November 23 azért lett Fibonacci Nap, mert ha számokkal leírjuk a dátumot (11.23 ) a számok – 1 1 2 3 – a Fibonacci számsor egy részét alkotják. A Fibonacci számsorban a számok az előző két szám összegéből adódnak, tehát 1+1 után 2 következik, majd 2+1 után 3, utána 3+2 után 5 és így tovább. Sőt, ha Fibonacci számokból négyzeteket alkotunk, amelyek oldalhosszát a Fibonacci számok adják, és egymás mellé helyezzük őket, spirálmintát kapunk.

Na de mi köze Fibonaccinak a Bartók udvarhoz?

A dél-budai épület, aminek építését szeptemberben kezdte meg az Infogroup, ablakai a Fibonacci számsor arányainak megfelelően kerültek elhelyezésre.

A Bartók Udvar persze nincs egyedül a Fibonacci számok használatával. A virágok szirmainak, a növények leveleinek elhelyezkedésében, a vizicsiga házának formájában, a DNS molekulában, de még a hurrikán alakjában is fellelhető a Fibonacci arány.
Érdekességek Fibonacciról
Leonardo Bonacci – alias Leonardo Fibonacci (filo Bonacci – Bonaccio fia) a középkor egyik legnagyobb hatású matematikusa volt. 1170-ben született Pisa-ban és a róla elnevezett számsor megalkotása mellett őt illeti az érdem a hindu-arab számok népszerűsítéséért is Európában. Ő kardoskodott ezen számok használata mellett, megmagyarázta a 0 jelentését és még a kamat kiszámításának elterjesztése is a nevéhez fűződik.